A Małopolskie (Kislengyelországi) vajdaság keleti részében sok olyan hely található, mely felkeltheti az egyedülálló panorámára, vagy építészeti és történelmi nevezetességekre vágyók érdeklődését. Titokzatos helyeket lehet itt felfedezni, melyekhez számos legenda fűződik; pl. a mai napig megesik, hogy hallani a felvértezett lovagok zörgését. Látogassanak el a várakhoz, erődítményekhez, valamint a számtalan romhoz – az itteni nagyurak régvolt pompájának maradványaihoz. Lengyelország első várainak építésére hatással volt a lengyel állam határainak alakulása és a tehetős lovagi nemzetségek megjelenése. A tarnówi vidék ugyan nem volt határterület, de fontos kereskedelmi útvonalak futottak erre, amelyek védelemre szorultak, ezt pedig a várak fegyveres őrsége biztosíthatta.
A Dębnoi vár. Lengyelország egyedüli ilyen jó állapotban fennmaradt késő-gótikus lovagi székhelye az 1470-80-as évekből. A vár négy kétemeletes épületrészből áll, melyek kővel kirakott udvart és egy kutat fognak közre.
A téglából és kőből épített vártömböt bástyák és kiugró erkélyek díszítik. Az ajtó- és ablakkereteket növényi és geometrikus motívumokat, valamint címereket formázó kődomborművek gazdagítják. A vár belső helyiségeiben kialakított kiállításon képet kapunk a vár történetéről. Megtekinthetjük, hogyan nézett ki egykor a Lovagi Terem, a várkápolna, a kincstár vagy az ódon konyha. Minden év szeptemberében lovagi tornát rendeznek Dębnoban „Tarłówna Arany Varkocsáért”. Több ezer résztvevő csodálja a középkori harci és táncbemutatókat, illetve vesz részt azokon a bemutatókon, melyek közelebb viszik hozzájuk elődeink mindennapi életét.
Nowy Wiśnicz. Lengyelország legnagyobb fennmaradt barokk védelmi székhelye. A vár jellegzetes külsejét Piotr Kmita uralkodása idején nyerte el, aki a XVI. század első felében reneszánsz jelleget adott neki. A vár épületegyüttese a korabeli alapok központi részén helyezkedik el. Négy kétemeletes épületszárnyból áll, melyek kis belső udvart zárnak körbe. A vár sajátos megjelenését a négy sarki toronynak köszönheti. A tornyok mindegyike más és más, így a vár minden irányból más képet mutat. A vár egésze mai alakját 1615-37 között nyerte el Stanisław Lubomirski idején. Épületszerkezetét ekkor átalakították – kapuépületet, bástyákat és védősáncokat tartalmazó kőszerkezetű erődítménnyel vették körül.
A Dunajec völgyének várai. A XIII. és a XIV. században a Dunajec völgyében több vár is épült, de legtöbbjükből mára csak romok maradtak. E pusztuló maradványok az utóbbi időben egyre gyakrabban kerülnek a helyi társadalom érdeklődésének fókuszába. Bizottságok, társaságok és informális szerveződések alakulnak a műemlékegyüttes revitalizálciójának érdekében. 2007-ben jött létre a Tarnówi Vár Társaság, melynek célja Tarnów bölcsőjének, a Szt. Márton-hegyen álló várnak a helyreállítása, mely a város régi nagyságát jelképezi. Arról, hogy a várak helyreállításának tervei nem irreálisak a Dunajec völgyében lévő példák tanúskodnak:
- Czchówban a XIII. és XIV. sz. fordulóján emelt vár romjain rekonstruáltak egy tornyot, és dolgoznak a további tervek megvalósításán is,
- Wytrzyszczka helységben egy magánbefektető teljes egészében rekonstruálta a XIV. századi tropsztyni várat, mely a kőből épített lovagvárak egyik legszebb példája lett.
