Tarnów Háromszáz perc alatt
Azon turisták számára, kik csak pár órát tölthetnek a „Reneszánsz Gyöngyszeme” nevet is viselő, legmagasabb átlaghőmérséklettel bíró lengyel város, – Lengyelország „meleg pólusa” – Tarnów megtekintésére, a következő útvonalat ajánljuk:
A város megtekintését az ország egyik kisebb, ám egyik legszebb, tarnowi Főtéren kezdjük. A teret műemlék épületek övezik, melyek között a reneszánsz építészeti stílus valódi remekei, árkádos házak találhatóak. A tér közepén a kétemeletes, eredeti gótikus elemeket tartalmazó, jellegzetes, tizennégy kőből faragott emberi arccal díszített, magas attikával körülvett városháza áll. A reneszánsz forma Jan Maria Padovano, olasz mesternek köszönhető. A városháza harmincméteres tornyát Lengyelország legrégebbi, ma is működő, kézzel kezelhető toronyórája díszíti. A városháza mellett (dél-keleti oldalán) egy kis oszlop áll – a régi időkben ezen a helyen az elvetemült asszonyok számára pellengér állt.
A főtértől a tarnowi Katedrális Bazilika irányába menjünk. A város és a Tarnowi Egyházközség legfontosabb szentélyében, a főoltár mögött találhatóak a monumentális, 13 méter magasságukkal Európában egyedülálló, Tarnowski (korona nagy hetmanja Jan Tarnowski, illetve Kristóf fia emlékére emelt) és Ostrogski család síremlékei, melyek Lengyelországban, s talán az egész világon is a legnagyobb ilyen jellegű építmények. Az első, Jan Maria Padovano, olasz szobrászművész, a második valószínűleg a wrocławi Jan Pfistera, vagy a németalföldi Wilhelm van den Block munkája. A déli oldalhajóban figyelemre méltó, szintén Jan Maria Padovano munkája a Tarnowski hetman első felesége Barbara z Tęczyńskich Tarnowska síremléke, az európai reneszánsz sír-szobrászat egyik legkiválóbb példája. A művészet ismerői szerint ez a reneszánsz kori nő legszebb ábrázolása. A bazilika előtt áll II. János Pál pápa szobra, mely a világon a legkorábbi, őt megtestesítő alkotás (1981).
A Katedrális főbejárata mellett, a várfalra támaszkodó, legrégebbi téglaépület, a „Mikołajowski Ház” emelkedik (Tarnowski hetman uralkodása idején a várost körülvevő, kilencszáz méteres várfalat emeltek, melynek mára csak elenyésző része maradt meg). A közel 500 éves épületben Lengyelország legrégebbi Egyházmegyei Múzeum kincsei találhatóak. A középkortól kezdődő, gazdag egyházi művészet – festészet, szobrászat, miseruhák, kegytárgyak, dokumentumok, illetve népi művészet, népi üvegfestés kollekciója tekinthető itt meg. A múzeum látogatására érdemes rászánni egy órát és az igazi kincseket megtekinteni – Opłakiwanie z Chomranic/ Siratás Chomranic-ból (XV. sz.) középkori krakkói festészet kiváló példánya, „Misericordia Domini” Zbylitowska Górából (kb.1450 év), „Pieta z Biecza”/ Pieta Biecz-ból (kb. 1380-1400 év), „Opłakiwanie z Czarnego Potoku”/ Siratás Czarny Potok-ból (kb.1450 év), illetve a közeli Lipnica Murowanában levő, az UNESCO Kulturális és Természetvédelmi Világörökség Listáján lévő Szt. Lénárd fatemplomból származó, eredeti szárnyas oltár.
A múzeum megtekintése után a plac Katedralny/ Katedrális tér felé megyünk, majd a Katedralna utcán át a plac Sobieskiego/ Sobieski térre érkezünk. Onnan balra lefelé a Przedmieście Większe városrészén áthaladva, a jelenleg legismertebb, macskakövekkel borított ún. „Burek” piactérre érkezünk – itt található az a ház, amelyben 1794-ben „Lengyelország és Magyarország Hőse”, Bem József született (a tér hivatalos neve: plac Generała Józefa Bema /Bem József Tábornak tere).
A virágárusok mellett, lefelé haladva, a Najświętszej Marii Panny/ Legszentebb Szűz Mária utcán megyünk tovább és elérjük Tarnów három gótikus fatemplomának egyikét a Kościół „Na Burku”/ „Na Burku” templomot. A templom állítólag a mai Katedrális helyén állt. Még 1400 előtt, az alakuló város részére szánt, új tégla építésű szentély építésének kezdete előtt a templomot szétszedték, aztán Wątok patak mellett, jelenlegi helyén újra felállították (1852-1854-ben a pataktól pár méterrel tolták el). A szentélyben, XVI. századból származó, híres irgalmas Szűz Máriát gyermekével ábrázoló, fadeszkán festett kép található. A templom, a forgalmas Narutowicza utca túloldalán levő „Stary Cmentarz” /Ótemető a legrégebbi (kb. 1787. év) és egyik legszebb nekropolisz Małopolskában, temetői temploma is volt.
A „Na Burku” templom, a temető túl oldalon levő św. Trójcy /Szentháromság, ún. „na Terlikówce” templom (1527-ból), illetve Góra św. Marcina /Szt. Márton-hegyen levő św. Marcina /Szt. Márton templom (XV. sz.-ból) az UNESCO listáján szereplő Małopolskai Faépítészeti Emlékek Útvonalhoz tartoznak.
Visszatérünk a Sobieski térre, balra fordulunk és … Bécsben érezhetjük magunkat. A város főútján, régi császári útvonalon – ulica Krakowska /Krakkói utcán megyünk. Ez Tarnów szecessziós gyöngye, legfontosabb, jelenleg üzletek és bankok utcája. A hatalmas, többemeletes polgári házak a császári monarchia idejének klímáját idézik. Az egyik házban, XX. század 20-as éveiben, pár hónapig, az ukrán emigrációs kormány székelt. A házak között egy fazsindelyes udvarház is található. Az egykori városszéli fogadó (ma városközpont) jelenleg a legismertebb lengyel Néprajzi Múzeum, az Európában egyedüliként itt található roma történelem és kultúra állandó kiállításának székhelye. Az udvarán cigány tábortűz mellett a sokszínű, díszes ruhákban táncoló Cigány lányokat lehet megcsodálni külön kérésre, illetve eredeti tábori szekerekből álló gyűjteményt megtekinteni. Minden év júliusában a Múzeum előtt indul az „Emlék Tábora”. Ez az esemény nem csak a romák, hanem a külföldi turisták számára is igen-igen vonzó esemény. Pár napos Tárnów környéki barangolás alatt bele lehet „kóstolni” a cigányéletbe.
Az Óváros utcáin kocsikázva, Kazimierza Wielkiego téren, a régi Lippóczy Norbert pincei helyén,, elérhető a Sztyler Magyar Borok Pince, Tovább haladva a Krakowska utcán, elérkezünk a Petőfi Sándor sétányhoz – a „Tarnowi magyar sarokba”. Itt találhatóak magyar barátaink ajándékai: a térre vezető Székelykapu, Petőfi Sándor szobra, illetve 2 kopjafa (Forgon Mihály – Tarnówban eltemetett magyar történész, és Lippóczy Norbert – Tarnów magyar díszpolgára emlékére).
A Krakowska utcán visszamenvén, a „színes elefánthoz” érkezünk meg (Nowy Świat utca kereszteződése), itt a város legrégebbi kávéházában megkóstolhatjuk a város legfinomabb fagylaltját . A Sobieski térről balra fordulunk a Wałowa sétáló utcára. Kelet felé sétálván gyönyörű házakat látunk és Władysław Łokietek ( Könyök László) király, aki 1330 ban alapitója volt Tarnów városának, Lengyelországban legnagyobb szobrát. . Feltétlenül kell, hogy megérintse jobb kezével a királyi cipőt.- ez boldogságot hozza és okozhat hogy álmok valóra válnak. Királytól nem messze láthatunk a híres Költők Padját, amelyen Agnieszka Osiecka (ismert dalszöveg írónő), Jan Brzechwa (legjobb gyerekvers költő) és Zbigniew Herbert (ismert költő) bronz alakjai foglalnak helyet. Nem messze onnan egy villamosmegálló található (1911-1942 között villamos közlekedett a városban, tarnowi villamosok, az un. „katicabogarak” 6 percenként haladtak át a város utcáin).
A villamosmegállóból látható az Ismeretlen Katona Sírja, onnan jobbra a Piłsudskiego utca nyílik (régebben Szeminárium utca, mely a mai napig itt található, világ legnagyobb Papneveldéjéről kapta nevét), amely a Strzelecki Parkba vezet, ahol Bem Apó maradványait rejtő mauzóleum található.
Tovább, keleti irányban a Wałowa utcán megyünk. Elérjük a Basztowa/ Bástya utcát (jobb oldalon), amely csak nevében utca, valójában lépcső. Itt, a jobb oldalon található az egyik megmaradt városfal felújított része a Basteja – félbástya. Visszatérünk a Wałowa utcára, nem sokkal távolabb a Rybna/Halas utca sarkán Brandstaetter Roman szobra áll, mely a ház sarkára támaszkodva, pipázva nézi a járókelőket. Megérkeztünk a volt zsidónegyedbe. A szobor mellett állva a bal oldalon a Goldhammera utca látható. Ez volt a városnegyed legfontosabb, bankok és szállodák utcája. Az utolsó, 1993-ig működő imaház az 1. számú épületben működött. A II. világháború előtt a város lakosságának majdnem fele zsidó volt, akik a város keleti részében laktak. Itt található a Małopolska egyik legrégebbi és legérdekesebb zsidó temetője. Itt is volt gettó. Tovább haladva a Wałowa utcán a hivatalos magyar küldöttségek által gyakran látogatott, az 1985-ben felállított Bem Apó szobrához érkezünk. A szobor mögött, balra fordulva, a városkapun át a Żydowska/Zsidó utcára érkezünk Dom Florencki/ Firenze Ház mellé. Itt található a Régi Zsinagóga egyetlen maradványa – Bímá. Manapság a Galíciai Zsidó Emlék Napok kereteiben koncertek színhelye.
Tovább a Żydowska utcán ballagva, újra a Ryneken azaz Főtéren, Tarnów legfontosabb helyén találjuk magunkat. Most már a séta után fáradtan, tele friss élményekkel gazdagodván, leülhetünk a több tucat étterem és kávéház egyikében (nem csak a Főtéren, az egész Óváros területén találhatók) és „kulináris lakomában” vehetünk részt. A gépkocsivezetőknek „Tarninówka” – erősítő, kökényből készült – teát ajánljuk, a többiek pedig feltétlenül kóstolják meg az ugyanilyen nevű likőrt. Már Długosz Jan, a kiváló lengyel krónikus is megírta, hogy Tarnów neve a vár környéken növő tarnina azaz kökény névből származik.